Ottlik Géza
1912. május 9-én született Budapesten. Anyja Csonti Szabó Erzsébet (1876–1947), apja Ottlik Géza (1865–1913), magas rangú belügyminisztériumi tisztviselő, császári és királyi kamarás. Az apa első házasságából született leánygyermek, Pálma (1890–1943) a családdal él.
1913. decemberében váratlanul meghal édesapja.
1923. őszén édesanyja – részben az apa halála után járó tandíjmentesség, részben pedig a biztos pálya reményében –, beíratja a bentlakásos kőszegi Hunyadi Mátyás katonai alreáliskolába. Ez a katonaiskola az Iskola a határon című regényének helyszíne.
1926. nyarán, befejezve az alreált, elhagyja Kőszeget. Ősztől a budapesti, pasaréti Bocskai István katonai főreáliskolában folytatja tanulmányait.
Júniusban Gödöllőre költöznek, ahol 1924-ben anyja kertes házat vásárolt.
1930. Érettségi vizsgát tesz, majd beiratkozik a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára. Matematikát és fizikát tanul; Fejér Lipót professzor tanítványa. A tanulás mellett fizetés nélküli újságíró-gyakornok az Új Nemzedék szerkesztőségében.
1931. május 1-jén, majd augusztus 1-jén a Napkeletben jelennek meg először novellái nyomtatásban: Este, Pjotr, Ketten az iskolapadban, Egyedül.
1933. Megválik az Új Nemzedéktől. Októberben a Budapesti Hírlapnál rábízzák a bridzsrovat szerkesztését. 1934 tavaszán a Budapesti Hírlap kiküldött tudósítójaként Bécsbe utazik a bridzs Európa-bajnokságra. Alkalmanként könyvkritikákat is ír a lapnak.
1935. Abszolutóriumot szerez az egyetemen, majd két félév bölcsészettudományt is hallgat. Szeptemberben megjelenik Magyar rádió vagy európai rádió? Egy műsorszóró terve című, a rádiózás jövőjéről szóló cikke a Magyar Szemlében.
1936. júniusában megszűnik a Budapesti Hírlap melléklete, s vele a bridzsrovat. Sikerül rovatát átvinnie az Új Magyarsághoz. A következő évtől kezdődően igazolt bridzsversenyző lesz.
1939. júniusában először jelenik meg írása a Nyugatban: A Drugeth-legenda. Ottlik ettől az időponttól számítja írói pályája kezdetét. November 4-én házasságot köt Gyöngyivel, azaz Debreczeni Margittal (1914–1979). Első közös, budai lakásuk éppen szemben helyezkedik el a pasaréti Bocskai főreál épületével.
1943. májusában meghal nővére, Pálma.
1944. Bár nem sorozzák be, a háború vége felé Ottlik légoltalmi tisztként teljesít katonai szolgálatot. Lakásán bújtatja Vas Istvánt és menyasszonyát.
A Magyar Csillag folytatásokban közli a Hajnali háztetők első variánsát, amíg a folyóirat meg nem szűnik.
1945. januárjában az ostrom alatt meghal közeli barátja, katonaiskolai társa, Örley István, akinek személyisége hozzájárult az Iskola a határon és a Hajnali háztetők lapjairól megismert Medve Gábor alakjának megformálásához.
Ősztől a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának munkatársa lesz. 1947 tavaszáig Huszonöt év magyar irodalma címmel sorozatot szerkeszt.
1946. nyarán, miután eladják pasaréti lakásukat, feleségével Gödöllőre költöznek. Nyáron Ottlik fél évet Rómában tölt a Magyar Akadémia ösztöndíjasaként. Nincs itthon, amikor októberben meghal édesanyja.
Elbocsátják a Rádiótól.
1948. Elkészül az Iskola a határon első verziója, már nyomdába kerülhetne, de Ottlik visszakéri a kéziratot, hogy tovább dolgozzon rajta.
Az író hetente Gödöllőről feljár Pestre, hogy találkozzon barátaival, az Újhold körének tagjaival: Nemes Nagy Ágnessel, Lengyel Balázzsal, Rónay Györggyel, Pilinszky Jánossal, Mándy Ivánnal.
1954. Feleségével Pestre költöznek az Írószövetség által kiutalt Zichy Jenő utca 7. sz. alatti földszinti lakásba.
1955. novemberben mutatja be a Magyar Néphadsereg Színháza Shaw Szent Johannáját Ottlik fordításában. Egyebek mellett fordítja még Dickens, Evelyn Waugh, G. B. Shaw, Arnold Zweig, Hemingway, Thomas Mann, Gottfried Keller, John Osborne, O’Neill műveit.
1957. Megjelenik az átdolgozott Hajnali háztetők, de a kötet csak 1958 elején jut el a könyvesboltokba.
1958. Feleségével eladják a gödöllői házat, s szeptemberben beköltöznek új építésű Attila utcai lakásukba, amely végleges otthonuk lesz.
1959. májusában befejezi és leadja az Iskola a határon véglegesnek tekintett szövegét.
A könyv novemberben jelenik meg.
1960. őszén Ottlik 1947 óta először utazik külföldre. Mint kiváló fordítót, Juhász Ferenccel, Tamási Áronnal és Kardos Tiborral együtt az angol kormány meghívására utazhat Londonba.
Az elkövetkezendő évtizedekben többször is megfordul Londonban, Párizsban, Bécsben, de jár Münchenben, Kölnben, Frankfurtban, Zürichben, Kolozsváron is. Bécsben sikeres német nyelvű előadást tart egy nemzetközi írói kerekasztal-beszélgetésen a regényről. A konferenciára Déry Tibor társaságában utazik.
1969. Kiadják a Minden megvan című kötetet, amelynek címadója a Vigiliában közzétett írás
1978. szeptemberben, Hornyik Miklós rendezésében róla készült két részes portréfilmet mutat be az Újvidéki Televízió.
1979. Közzéteszik Hugh Kelseyvel közösen írt angol nyelvű bridzs szakkönyvét, az Adventures in card playt. Ez év őszén meghal felesége.
Novemberben az újvidéki Híd részleteket közöl Ottlik készülő regényéből, a Budából.
1980. Próza címmel esszéket, tanulmányokat, interjúkat ad ki.
1981. József Attila-díjjal tüntetik ki.
1982. Esterházy Péter Ottlik hetvenedik születésnapjára a szöveget folytatólagosan egymásra írva, lemásolja az Iskola a határon című regényt. A kép fotója, valamint Esterházy Péter az írót ünneplő írása és huszonnyolc ifjabb kortárs író köszöntő szövege jelenik meg a Mozgó Világ májusi számában.
1984. Decemberben a pécsi Jelenkor újabb részleteket hoz a Buda című regényből.
1985. Kossuth-díjat kap. Részt vesz május 15-én az Astoria Szállóban az Örley Kör megalakulásán. Generációjából ott vannak többek között: Mándy Iván, Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Mészöly Miklós.
1986. Dömölky János filmet forgat Hajnali háztetők címmel. Jórészt korábbi kisregénye alapján Ottlik készíti a forgatókönyvet, a dramaturg Fakan Balázs.
1987. A film premierjére február 17-én, a Magyar Filmszemlén kerül sor. Ottliknak sikere van, a közönség felállva ünnepli. Az Újhold évkönyv 1987/1. számában megjelenik a Hajónapló.
1989. Közös kötetben lát napvilágot A Valencia-rejtély, a Hajónapló, a Pályákon.
1990. Örkény István-díjjal tüntetik ki.
Hónapokon át tartó rákbetegség után éri utol a halál, október 9-én. 1993 júniusában posztumusz jelenik meg a Buda című regény Lengyel Péter szöveggondozásában. 1999-ben lát napvilágot a Továbbélők, Kelecsényi László kiadásában.
